10 mondat a félelemről - EREDMÉNYHIRDETÉS! (off)

Sziasztok!

Pénteket ígértem jelentkezési időpontnak, de szombat lett belőle. :0

Teljesen mindegy, hiszen a határidőt betartva íme a meghirdetett versenyem eredményei!

Nyolc iromány érkezett be, aminek nagyon örülök.

Igazából ilyenkor derül ki, hogy mennyi oldalról lehet megközelíteni egy fogalmat, érzelmet. Lenyűgöző.

Mit figyeltem:

1. Megfogalmazás, áthatás - Mindig a legfontosabb.

2. Helyesírás - Allergiás vagyok rá, valamint ez is nagyon fontos.

3. Terjedelem - Tíz mondat nem sok, ez nehezít a dolgokon, minden érzelmet és gondolatot tíz mondatba ölni....szerintem nehéz. :)

HA A RÉSZTVEVŐK KÉRNEK KÜLÖN KRITIKÁT, SZÓLJANAK! ÉN MOST CSAK AZ ELSŐ HÁROM HELYEZETTET FEJTEM KI!

Őszintén? Nehéz volt. Nagyon. És még most is csak szájrágcsálva teszem ki, de azért... let's do it!

A harmadik helyezett: agnesh

"Félelem. Icipici félelem. Ízlelgetem, rágcsálom, élvezem. Nem érzem. De jó lenne félni, szeretnék. Szeretne. Azt mondják, olyan mint a tél. Persze. Mert fagyos. De sokat tudok róla. Egészen a bal kéz kisujjbegyétől kezdve átjárja a testet. A bőr alá férkőzik és a szőrszálak beleremegnek a hidegségétől. Rezeg az emberben minden atom, a vér lüktetését is hallja az ereiben. Csodaszép, kár."

Ilyet még nem láttam, és nem is hittem volna hogy tapasztalni fogok. Meglepő, és engem ledermesztett. A pillanat, amikor a félelmet (ami egyébként nekem nagy ellenségem, mert a félelmeim engem is sok mindenben gátolnak) egy aranyos kis dolognak, szinte örömborzongós érzelemnek állítják be. Példátlan, remek! Gratulálok!

A díjad: 

A második helyezett: Lilla Pongrácz

"Én irányítom az életedet. Azt hiszed, hogy nem így van, pedig dehogynem…
Én vagyok minden negatív érzelmed hátterében a mozgatórugó. Én vagyok az, aki miatt nem teszel meg dolgokat, és aki miatt olyan dolgokat teszel meg, amikre soha nem is gondoltál volna. Miattam veszted el tested felett a kontrollt, Miattam blokkolnak le gondolataid, Miattam illan el az akaraterőd.
Soha nem szabadulhatsz tőlem. Amikor abba a szánalmas hiszembe ringatod magad, hogy örökre eltűntem, büntetésül újra előjövök egy dallam, szag vagy emlék képében. Büntetésül, amiért akár csak egy pillanatra is biztonságban merted érezni magad. Pedig soha, egy percre sem tűntem el. Ott vártam a lelked legmélyén alattomos élősködő módjára. Vártam arra, hogy újra előtörhessek amögül a törékeny fal mögül, amit a szánalmas reménynek és bátorságnak nevezett érzelmeidből kovácsoltál, amitől azt vártad, hogy majd megfékez Engem. De tévedtél. Én ugyanis tudom azt, amit más nem. Tudom, hogy nem a valóságtól félsz, hanem attól, hogy a rémálmaid egy nap majd szembejönnek veled a napsütötte utcán.
Én engedem szabadjára a lelked sötét, zárt katlanjaiból az őrületet.
Én vagyok az, kinek lelkedben való jelenléte csak félelmet szülhet.
Én vagyok maga a félelem."

Hosszabb terjedelem, és egy egészen más szemszög jellemzi ezt a pár sort. Örök érvényű igazság a félelem szemszögéből! Engem Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról versére emlékeztet, de persze ez teljesen más. A zsarnokság olyan mint a félelem, aminek tökéletesen a bőrébe bújt Lilla, és ez szintén csodás. Gratulálok!

[Sajnos úgy tudom, jelenleg nincs működő blogod. Ha van valami alapötleted, kezdd el sürgősen, és szólj nekem is! A mostani díjad a kép+az egyik részben meg fog jelenni az irományod.]

És a várva várt első helyezett: Szoni

"Egy pillanatra megfagy a vérem, még levegőt se tudok venni, az élet lelassul, akár egy akadozó film képkockái. Most nincs más, csak a forró lüktetés, amivel a bensőm dolgozik, ezernyi izomkötegben szétáramlik a dermedtség, majd olyan gőzsebességgel kezdi tenni a sok kis sejt a dolgát, mintha be akarná pótolni az elvesztegetett másodperceket. A szívem zakatol, felrobbanni készül, a vad ritmus felkúszik a fejembe, végigüvölt ereim labirintusán. ,,Fuss, fuss!" - mondja valami odabentről, és a lábaim nekiiramodnak, engedelmeskedve az ösztön szavának, ami észrevétlenül fúrta elő magát az agyam legmélyebb bugyrából. Nincs semmi más, csak én meg a félelmem, birkózunk összegabalyodva, én ő vagyok, a rettegés meg magam, de az is lehet, hogy nem létezik a világ, csak a hűvös lehelet a tarkómon, mely bennragadt az érzékszervek csapdájában..."

A tökéletes transz. Olyan szájtátós, ledermedt pillanataim voltak miután elolvastam, hogy a valami hihetetlen. A félelem általános, emberben megjelenő gondolata. És a megfogalmazása tette lehengerlővé. Szóval....ez élmény. :) Gratulálok!

[A blogajánló is hamarosan elkészül.]

A díjad: 

Őszintén nem vagyok a különdíjak híve, de egyszerűen...muszáj. Elnézést, de muszáj. :)

Különdíjasunk: Anett Monos

"Mindenki fél valamitől. A bezártságtól, a szűk helyektől, pókoktól, rovaroktól, a sötéttől. A félelem egy alattomos bestia. Beférkőzik a tudatalattidba, és a legváratlanabb pillanatokban bújik elő, csap le rád, tépi az idegeidet, akár az elszabadult forgószél, a fákat. A félelem körbeölel, fojtogat, magába szippant. Megtölti a szívedet sötétséggel, behálózza az egész testedet. Megbénít, felfal. Hogyan lehet kitörni belőle? Mi a sötétség ellensége, mely véget vethet rémuralmának? A fény. A csontig hatoló rettegés ellen csupán egyetlen fegyver létezik, mégpedig a hit. Hinni kell, hogy minden jobb lesz. Hinni kell, hogy nem vagy egyedül, nem egymagad szállsz szembe az ádáz ellenséggel. Hinni kell önmagadban, a képességeidben, a tudásodban. Abban, hogy képes vagy harcolni, a félelmedet tápláló helyzet ellen."

Szintén átható pár mondattal találtam szembe magam. Nekem kicsit általános jellemzésnek tűnik, ezért csúszott kicsit le, de ez is nagyon jó lett. Kivetnivalóm talán annyi, hogy keresi a "kiutat", vagyis kicsit átlendül a félelem leküzdésére...de ennek ellenére nagyon jó. :) Gratulálok!

Díj: A mondatokat beleszövöm majd az egyik részbe.

Köszönjük a részvételt Széles L. Gábornak, Panni Bakosnak, Renee Bauernek, Vivien Némethnek! 

Másrészt meg még egyszer MINDENKINEK GRATULÁLOK, kivétel nélkül, mert remek verseny volt színvonalas írásokkal, és még a vártnál is nagyobb fejtörést okoztatok!

Még egyszer köszönöm mindenkinek!

[Ui.: Rész még ezen a hosszúhétvégén lesz!]